Iskolánk története  /forrás: www.kadasuli.uw.hu/

Kőbánya iskolaviszonyai még a főváros egyesítése utáni évtizedekben is talán jobban elmaradottabbak voltak, mint a frissen egyesített Budapest bármely más kerülete. Kőbányán az Óhegyen és a mai Gyömrői út mentén fókuszálódtak az iskoláztatás első igényei a gyarapodó betelepülések által. A sörgyárak nagyon sok vendégmunkást vonzottak, akik idővel itt találtak otthonra.
A Kőbányai Iskolaszék 1872. október 6.-án küldöttséggel kereste fel Bojta Gergely székesfővárosi tanfelügyelőt, és azt kérte, hogy két tantermet és a tanító részére két szobát bérelhessen a Gyömrői út környékén a Városi Tanács terhére. Így alakult meg az Óhegyi Tanoda útán a kerület második iskolája. Az évek múltával mind több helyiség bérlése vált szükségessé, majd 1881-ben elkészült a környék első állandó iskolája 11.890,- Forintért.

Ez az épület ma is megtalálható a Kada utca és a Cserkesz utca sarkán, 1928 óta mint római katolikus kápolna. Ám az iskolaépület átmeneti megoldásnak tűnt, az iskolába írandók száma szinte robbanásszerűen nőtt, ami talán a környék századfordulós ipari fellendülésének is köszönhető volt.

A helyzet megoldásaként a Cserkesz utcától a Petrőczy utcáig húzódó hatalmas telket kisajátították, melynek alsó részén felépült 1896-ban az iskola és a kisdedóvó 128.546,- Forintért. Az emeletes, 10 tantermes iskola az első tanévben 122 fiút és 161 lányt fogadott. Az új épületbe költözést, valamint az ott eltöltött első esztendőket Rácz Ödön igazgató úr irányította. Az iskola az 1902-ben bekövetkezett utcaelnevezéskor kapta meg a Kada utcai Elemi Népiskola nevet, addig Gyömrői úti Tanoda néven volt ismert.

A környék ipari fellendülésének köszönhetően az iskolai létszám évről évre jelentősen tovább gyarapodott. A Schuller Rt., Magnezit, a Richter Gedeon Rt., Vasöntödék, a Lámpagyár Rt., a Seiffert Téglagyár Rt., Sorg Antal Téglagyára mind mind magas létszámú,
jórészt a környéken lakó munkásokra apellált.

Megindult a környék parcellázása több hullámban és munkáslakások, bérházak sokasága létesült az iskola környékén. Az 1910-es évek elején a teremhiány már az oktatás eredményességét is komolyan veszélyeztette. Ideiglenes megoldásként 1912-ben az iskola udvarára felállítottak egy 8 tantermes barakképületet, melybe a leánytanulók költöztek át.

Az 1922-23. tanévtől Gazdasági Kisegítő iskola funkcióját is betöltötte. Délutánonként és gyakran hétvégéken (amikor a munka úgy kívánta) mezőgazdasági tanokra oktatta diákjait, miközben valós gazdasági tevékenységet is folytatott. Az értékesített termények árát, valamint a méhészkedésből befolyt összeget a környék szegényeinek beiskoláztatására fordította az akkori kuratórium. Évente 20-66 diák részesülhetett tankönyv árkönnyítésben, vagy akár elengedésében.

1928-ban az iskola diákjaiból megalakult a KTK (Kőbányai Testgyakorlók Köre) nevű sportegyesület. Ma Lombik néven még mindig működik, ugyan már nem az iskolában.

Az 1932-33-as tanévben 23 osztály tanult 19 tanteremben.

1934-ben végképp bezárták a barraképületet, majd a bontásakor az ép ablakok az akkor létesülő Sibrik iskolába kerültek. /2004-ben megszűnt/

A háború utolsó évében a német hadsereg települt be az iskolába, az oktatás addig az Óhegy utcai iskolában folyt. A bombázásokkal tarkított tanítás jó része a Conti Kápolna alatt húzódó légoltalmi helyeken történt.

1945. március 5.-én részlegesen megindult a tanítás. A tornatermen kívül pusztán a tetőtér sérült csak meg a háború alatt. A tanulói létszám növekedésével párhuzamosan egyre több tantermet állítottak helyre, így az osztályokat is szét tudták bontani.

1945 szeptemberében már 9 osztályt indítottak /4 fiú, 4 lány és 1 vegyes/ 266 tanulóval.

Az 1946-47-es tanév folyamatosságát rendre megzavarta a szénhiány. Ebben a tanévben már 7.-osztályig történt a tanítás.

Az 1947-es körzetmódosítás után az iskola beírási körzetéből az 5-7. osztályos általános, valamint népiskola 8.-oszt leány tanulói a X.ker. Ihász utca 27. sz. Általános Leányiskolába, a népiskola 8.- osztályos fiú tanulói pedig a X.ker. Kápolna tér 4. sz. Általános Iskolába kerültek. Ennek a rendeletnek az értelmében az iskolában csak alsó tagozatos oktatás folyt évekig.

1948 idején, az iskolától elcsatolták a korábbi gazdasági kertjét. A már korábban folytatólagosan megnyitott Gergely utca vonaláig korlátozták az iskola területét.

1951-52 telén nagy gondot okozott az iskola fűtése, többször is veszélyeztette a tanítás folyamatosságát. A magas osztálylétszámok okán szükségessé vált az iskola bővítése. Több terv közül egy új épületszárny hozzáépítését látták jónak a felügyeleti szervek. Az új épületrész mellett a korábbi "aranyépület" is jelentős átalakítást nyert. Az 1958-az tanév már a megváltozott, és az oktatás új és megújult régi épületegyüttesben történt.

Az előirányzott 4 tanteremmel szemben 7 tantermet létesítettek, mivel felszámolták a szolgálati lakásokat. Korszerű előadót, napközit, tálalót, úttörőszobát valamint még öt tantermet adtak át. A Kada utcai iskola a kerület egyik legnagyobb iskolájává vált ebben az időszakban. 1958-ban egy újabb karcsúsítás okán az iskola területéből közjátszóteret rekesztettek el, a Kada-Gergely utca sarkán, amelyet csak az 1985-ös felújításkor kapott vissza az iskola.

Számos hullámban az iskola épületében már a sokadik generáció diákjai élhették az első osztályosok izgatott várakozását, s a nyolcadikosok szívszorító ballagását...

1971-ben megemlékeztek az iskola 75 éves fennállásáról.

A nyolcvanas évek közepére technikai megújulás vált szükségessé. Az elavult fűtésrendszer, a felázásos falak, a világítás, a tornaterem mind-mind megifjodásra vártak, ami az 1985-ös év őszére mind meg is valósult. A felújítás után végül is jelentősen javultak az oktatás feltételei.

Az 1986-87. tanév elején megalakult a KADA DSE (Diák Sportegyesület) 4 szakosztállyal: kosárlabda, tenisz, turisztika, és röplabda. A gyerekek örömmel vették ezt a kezdeményezést, és igen nagy számban váltottak tagsági igazolványt.

Azóta egyesületünk labdarúgás, floorball, játékos torna, vívás szakosztállyal bővült.

A tanév befejezése előtt a patronáló üzem /Kőbányai Gyógyszerárugyár/ támogatásával videóhoz jutott az iskola. (az elso videorecorder)

A rendszerváltás nyomán az iskola oktatási struktúrája is lassan átalakult. Részben önálló gazdálkodású intézménnyé vált.

Lám Béláné megalapította az "Összefogva az iskoláért" elnevezésű alapítványt, amely a szülők, támogatók segítségével azóta is működik. Az iskola felveszi a Kada Mihály Általános Iskola nevet. (Kada Mihály az egyesített Budapest első alpolgármestere, 1902-óta a Kada utca névadója is egyben)

Az alapítvány táborozásokat támogat, az elsősöknek "Kadás" köpenyt biztosít, a felsősök tanulmányi versenyeit jutalmazza, a játszó udvar megújításában vállalt szerepet, sok egyéb más tevékenysége közepette. Sokan segítik e célokat, s évről évre egyre többen tesznek felajánlásokat, valamint utalják a számlánkra adójuk 1%-át.

1990-ben a diákok, tanárok, szülők összefogásával az iskola pincehelyiségeinek jórészét használhatóvá tette, büfével és szabadidős helyiségekkel bővítették az iskolát. 1992-ben további bővülésként Könyvtárszoba létesült egy korábbi gondnok helyiség kialakításából.